HTML

Syllabux

könyvkiadás, e-kultúra

Friss topikok

  • Ignis_veneficus: Innentol csak egy a kerdes, mivel pl, az Amazon is belekerult „a külföldön előállított és Magyaror... (2013.03.23. 23:07) MINDENKI HÜLYE, CSAK A KORMÁNY HELIKOPTER
  • bartokandris: @droctor: szerintem a cikk mondanivalója, és a veszély, hogy a rövid terjedelmű ingerek miatt a ho... (2012.07.26. 12:05) KELL-E MAGYAR KÖNYVKIADÁS?
  • Brian Cohen: @Komavary: "Tudnál említeni egy konkrét ingyenes szoftvert is, ami eltartja készítőjét a magyar pi... (2012.07.23. 12:57) KÖNYVPIAC ÉS E-KÖNYVPIAC
  • Szakyster: Találtam.... plus.google.com/106906294608702835335/posts/K8EgwWnyW13#106906294608702835335/posts/K... (2011.09.15. 11:06) E-KÖNYV: VESZÉLYEK ÉS ESÉLYEK
  • lucasso: Hogy értsem, hogy az önjelölt szerzők műveit senki nem olvassa? Az Adamo Bookson már több ezer pél... (2011.08.14. 21:50) SZERZŐK, JOGOK, OLVASÓK

Linkblog

LENYÚLÁS KÖZPÉNZEN

2011.04.28. 09:44 Syllabux

A könyvpiacon alapvető változás állt be a Kindle megjelenésével, amely Földes László (Kossuth Könyvkiadó) állításával ellentétben nem 50 000 Ft, hanem kevesebb, mint 26 000 Ft – és lesz ez olcsóbb is. Kindle-en olvasni jó, a betűméret állítható, a monitorral ellentétben nem fárasztja a szemet, és közel 3500 kötet fér rá. Ráadásul 4 nap alatt házhoz szállítja az Amazon.

 

 Az elkövetkező években legalább olyan mélyen meg fognak változni olvasói szokásaink, ahogy a mobiltelefon és az e-mail megjelenése átalakította a kommunikációt. A magyar könyvpiac szereplőinek többsége nem akar tudomást venni erről (nem látják, hogyan szakíthatnának nagyot), a szerzők, jogtulajdonosok nagy része nem érti a helyzetet, de vannak olyanok, akik pontosan látják, mit hoz a jövő, és igyekeznek kiaknázni a tisztázatlan helyzetet.

 

 

MIKOR VESZÜNK E-KÖNYV OLVASÓT?

Az e-könyv olvasó nem státuszszimbólum vagy sajátos mánia. Az ember akkor veszi meg, ha legalább annyi könyvet elolvas rajta, hogy a nyomatott-, illetve az e-könyvek ára közötti különbségből kijön az e-könyv olvasó. Mint minden ipari termék forgalmazása, elsődlegesen ez is gazdasági kérdés. Ma, amikor a nyomtatott könyv ára 2-3000 Ft, az e-könyvé pedig 300-500 Ft körül van, ez a jelenlegi Kindle ár mellett reális befektetés.

 

KIADÓI, TERJESZTŐI STRATÉGIÁK

A legtöbb nagy cég nem törődik az e-könyv kiadással. Ha mégis, inkább az e-könyv olvasók forgalmazásával próbálkoznak – ez annyiból érhető, hogy jóval nagyobb rajtuk a haszon, mint az e-könyveken. Magyarországon ma nem férhető hozzá annyi legális tartalom, hogy az átlagos olvasónak emiatt megérje e-könyv olvasót venni. Az a cég, amelyik úgy forgalmazza az eszközt, hogy nem biztosítja hozzá az olcsó és legális tartalmat, felkényszeríti az olvasókat a kalózoldalakra, ami cinikus és rövidlátó üzletpolitika.

 

MI VAN AZ INGYENES ÉS LEGÁLIS E-KÖNYV TARTALOMMAL?

Az e-könyv olvasó forgalmazók legfőbb érve az, hogy a MEK-en jelenleg közel 9300 ingyenesen hozzáférhető e-könyv található. Ez igaz, de jó részük klasszikus szerző, bár néhány mai alkotó is akad a kínálatban. Ráadásul –bár a klasszikus szerzők közzététele nem jogdíjköteles –, a fordításoké már az, és minden ellenkező állítás ellenére, a könyvtár bizonyos esetekben nem állapodott meg a jogtulajdonosokkal.

Eltekintve attól, hogy az olvasók többsége nem a klasszikusokat akarja e-könyvben olvasni – és ha máshonnan nem tudja, akkor a kalóz oldalakról szerzi be a legfrissebb kiadványokat –, nem lehet elmenni amellett, hogy itt olyan, közpénzekből támogatott jogsértések folynak, amelyekre egyre több ember egzisztenciája épül.

 

 

A katalóguscédulán látszik a fordító neve, a könyvből már valahogy kimaradt... 

 

A NAGY LENYÚLÁS

A MEK jelenleg a tetszetős notice and takedown elven működik, azaz a könyvtár arra az álláspontra helyezkedik, hogy amíg a jogtulajdonos nem szól, addig a MEK könyvszolgáltatása jogszerű. (Jelzem, ez egyfelől a vonatkozó jogszabály felettébb nagyvonalú kiterjesztése, másfelől emiatt meszelték el nemrég a Google Booksot is.)

Ezzel csupán az a gond, hogy 9300 címet elég munkás átnyálazni. Főleg, ha belegondolunk, hogy egy-egy fordító életműve 150-200, esetenként akár 300 kötetből is áll. A fordító nem emlékszik minden munkájára, viszont a könyvekben rendszerint benne van a neve. Elég logikusnak tűnik, hogy a közreadó ellenőrizze, jogvédett-e a közzétenni kívánt könyv – ne feledjük, hogy itt egyetemet végzett könyvtárosokról van szó, akiknek ez a szakmája. Ha valaki ebből él, akkor az a minimum, hogy ne nyúlja le mások tulajdonát.

Ma már nem az a helyzet, mint akár egy évvel ezelőtt, amikor még monitoron olvastunk. Az olcsó Kindle megjelenése tömegessé fogja tenni az e-könyv olvasást. Az e-könyv kiadók, forgalmazók, e-könyvvel foglalkozó honlapok lerabolják a MEK-et, hogy az ingyenes tartalmakkal növeljék a látogatottságukat. Azokat a jogvédett tartalmakat, amelyek most – közintézményi segédlettel – ingyenesen elárasztják a netet, a jövőben már nem lehet pénzért forgalmazni.

A műfordítók egy része idős ember, aki nem fog a saját fordításaira vadászni a neten. Többségük alacsony honoráriumért dolgozik, de ha 150-200 cím után letöltésenként csak 50-100 Ft-ot kap, az már jelentős segítséget jelenthet számára. Jelenleg viszont mások megélhetése épül digitalizált alkotásaikra.

A következő posztban innen folytatjuk.

34 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://syllabux.blog.hu/api/trackback/id/tr372861389

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

heliox 2011.04.29. 20:52:08

Az a kérdés, hogy mit hasonlítunk mivel. Mik a lehetőségek, és az alternatívák?

Az egyik, hogy lopjuk a tartalmat, mint most.

A másik, hogy nem olvassuk el (ebben az esetben ugyanúgy semmit nem kap a fordító).

A harmadik, hogy fizetünk. Ehhez viszont szükség van nyilvántartásra, másolás védelemre stb. Félek, hogy ebben az esetben a könyv ára már annyi, hogy nem veszi meg senki.

Így a fordító egyik esetben sem kap pénzt.

Syllabux 2011.04.29. 21:14:59

@heliox: A negyedik alternatíva, hogy olcsón kínálunk olyan tartalmat, amiért szívesen fizetnek az emberek. Ha a legális tartalom elérése kevésbé macerás, mint az illegális tartalomé, akkor működni fog a dolog.
Az új helyzetben olyan konszenzust kell kialakítani, ami a szerzők/jogtulajdonosok, közintézmények, kiadók és olvasók számára egyaránt előnyökkel jár.
Másolásvédelemre pl. szerintem nincs szükség, de minderről majd a következő posztokban írok.

heliox 2011.04.30. 00:19:09

Nem lehet olcsóbban kínálni, mint amennyibe kerül. Ez közgazdasági alaptétel.

Ha nem raksz rá semmilyen másolásvédelmet, akkor lemásolják, drasztikusan esik az eladott példányok száma.

Ezért az egy eladott példányra eső fix költség megnő.

Így attól félek a negyedik alternatíva nem járható.

Syllabux 2011.04.30. 07:29:16

@heliox: Ennek ellentmondanak a tapasztalataim. Mióta nincs másolásvédelem, ugrásszerűen megnőttek az eladásaink.
A másolásvédelem fölösleges pénzkidobás, aminek több oka van. De erről tényleg a folytatásokban írok.

heliox 2011.04.30. 09:04:29

Nekem hasznos a másolásvédelem, mert nekem fizettek ilyen fejlesztésért :-)

Máskülönben egyetértek veled, hogy értelmetlen.

kIára 2011.04.30. 11:10:27

      Mindenekelőtt sok sikert kívánok ennek a blognak, meg a kiadónak.
      Ugyanakkor talán ez a legfurcsább blogintró, amit valaha láttam. Hiányolom a „kik vagyunk, mik vagyunk, mit akarunk”, legalább egymondatos bevezető posztot. Persze a lecsóbacsapással sincs semmi bajom.

      A MEK-et meg ilyen formában letámadni szerintem nem sportszerű. A MEK 17 éve működik és szerintem a legtöbbet tett azért, hogy a társadalom megszokja az elektronikus szövegeket, és leginkább a MEK-nek köszönhető az is, hogy a felnövekvő generáció (elsősorban a NAT által kötelező irodalom olvasására kényszerített diákok) az e-könyvkiadás fogyasztójává váljon.
      Szóval részemről kudos a MEK-nek, hiszen ha nincs MEK talán a KFDTK, a DIA, (a már átalakult Neumann-ház) sem lenne, sőt azt is feltételezem, hogy a MEK hiányosságainak köszönhető hogy jó tíz éve beindult a civilek által szerveződő „szürke” digitalizálás.

      Amúgy a MEK-kel teljesen más jellegű problémák vannak (majd részletesen ki is fejtem őket), a felvetésed ettől függetlenül jogos, bár a „lenyúlás” szó szerintem több, mint túlzás.
A (köz)könyvtár egy egyszerű képlet: a gyűjtőkörébe tartozó kiadványokat _gyűjti_, rendszerezi, védi és jelentős részüket helyben, vagy kölcsönzési formában _szolgáltatja_. Lenyúlásnak tekinted, hogy az OSZK-ba beküldött köteles példányokat bárki olvashatja helyben és ezért elcsakliz egy csomó (talán vásárlóképes) olvasót? Láttam már könyvtárban ronggyá olvasott Harry Potterbe temetkezett embert, de nem hiszem, hogy ez nagyon fájna a kiadónak vagy szerzőnek.
      A digitális könyvtár ugyanilyen elven működik, csak a szolgáltatás lényegesen korlátozottabb. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a MEK gyűjtött állománya (becslésem szerint) a jelenlegi felületen szabadon hozzáférhető e-szövegek öt- hatszorosa (de lehet, hogy még több). Szóval amikor a MEK-ről beszélünk, az nem kb. 9300 e-könyv, hanem 45-50000. Ennek fényében a klasszikus és modern világirodalom XX. század második felében történt fordításainak elektronikus szolgáltatása elenyésző.

Amúgy néhányszor beszéltem a MEK egyik új munkatársával akinek feladata pontosan a jelenlegi MEK-állomány teljes átvizsgálása ©-szempontból. Hogy ez milyen mértékben történik arra jó példa, hogy az év elején a MEK-en még kb. 9800 e-könyv volt elérhető, most már 500-al kevesebb. És a szám csökkenni fog. Amit én végtelenül sajnálok. (Különösen azért, mert nem készítettem mentést róla ;D )
      Persze lesz változás, hiszen az OSZK-ban már megjelentek a dedikált olvasók, és a kifelé teljesen zárt e-olvasói végpontok, úgyhogy remélem hamarosan nemcsak a MEK-ről lekerült e-könyveket lehet azokon kvázi helyben olvasni, hanem a mindenhonnan begyűjtött tartalmakat is.

kIára 2011.04.30. 11:45:21

A poszt egyéb mondataihoz.
        »Ma már nem az a helyzet, mint akár egy évvel ezelőtt, amikor még monitoron olvastunk.«
Tévedés. Én – és ismerőseim jelentős része –, már 1999–2000-től nem olvas monitoron. Az e-könyvolvasó tenyérgép régi történet. Az e-ink sem tegnapi találmány. (Más kérdés, hogy a mára már gagyinak számító kütyü ára háromszor annyiba került mint most egy kindle3.) Ezzel csak azt akarom jelezni, hogy az e-könyv vásárlói/fogyasztói igény sok éve létezik, a kindle3 csak hangsúlyozza.

        »Az e-könyv kiadók, forgalmazók, e-könyvvel foglalkozó honlapok lerabolják a MEK-et, hogy az ingyenes tartalmakkal növeljék a látogatottságukat.«
Majdnem pontos megállapítás. Gratulálok az észrevételhez.
A dolog azonban teljesen érthető: ha én kiadó lennék és megállapodnék egy szerzővel, fordítóval vagy jogutóddal naná, hogy felhasználnám az elektronikus könyvtár állományát, hiszen azzal megspórolom a szkennelést, ocr-t, korrektúrát, proofreadinget és az alapkonverziót. És utána szolnék a MEK-nek, hogy bocsika, de az van hogy tüntessék el a cuccot. Nemrég volt egy elég heves és számomra kissé keserű vita az ekönyvolvasó blogon ugyanerről Zsoldos könyvei kapcsán (Lásd: ekonyvolvaso.blog.hu/2009/10/04/radar_4?fullcommentlist=1#c12902530 ). Szerintem ugyanebbe elkerülhetetlenül ti is bele fogtok futni, és ugyanannyit kaptok a fejetekre. Jellemzőnek tartom Komavary hozzászólását: „ha látsz egy ekönyvet, ami ma ingyenes, mentsd le!” Sajnos tényleg ez van.
      Közben ne felejtsük el, hogy ilyen próbálkozás már az ősidőkben volt, és ez is lett a veszte. (Jó 8 éve, a boldog emlékezetű mekka ekönyvesbolt [rajtam kívül emlékszik még rá valaki?] ahol valami 800-900 forintért akartak pdf-ben és lit-ben eladni olyan klasszikusokat mint a Lúdas Matyi. Már akkor vicc volt.)

kIára 2011.04.30. 11:57:21

      »Azokat a jogvédett tartalmakat, amelyek most – közintézményi segédlettel – ingyenesen elárasztják a netet, a jövőben már nem lehet pénzért forgalmazni.«
Már miért ne lehetne? A ti kiadótok árait, és az e-könyveitek minőségét nézve én szívesen fizetnék pl. ezért a Jane Austenért 300 forintot, mivel nekem megspóroltatok egy jó félórás munkát, és feltételezem, még át is néztétek legalább egyszer.
Nem fog minden e-könyvolvasó tulajdonos az elavult és gagyi mobipocket creatorral, vagy a calibre-vel szórakozni (ezek megtanulásával, szakfórumok, blogok olvasásával vesztegetni az idejét, és vuduprogramozással kísérletezgetni) csak hogy olvashatóvá varázsoljon egy iso-8859-2-es, béna és elavult forráskódú szöveget. Még a szomszéd Pistikének is adok háromszáz forintot, csak hogy ne nekem kelljen bajlódni vele.
      Szóval félelmed alaptalan.

kIára 2011.04.30. 12:38:41

»…alapvető változás állt be a Kindle megjelenésével, amely Földes László (Kossuth Könyvkiadó) állításával ellentétben nem 50 000 Ft, hanem kevesebb, mint 26 000 Ft – és lesz ez olcsóbb is.«
Ha a Kindle-t Magyarországon akarod megvenni az bizony 50000 Ft. (A legolcsóbb verzió: mgsm.hu/pda/PDA/2/Amazon/1000228/Kindle_ebook_olvaso/1106573/show_model) A 3g-s olvasó már 55 ezer. Elég sok ember idegenkedik az on-line vásárlástól, és ha nincs ismerősük akik helyettük megteszik a vásárlást, azok bizony majdnem dupla árat kénytelenek fizetni. A vaterán és a teszveszen is folyamatosan lehet venni 10-12 (olykor 20) ezres felárral kindle-t. Van akik számára csak ez a járható út.

kIára 2011.04.30. 12:44:20

@kIára:
itt is annyi:
www.artwork.hu/panel/kereso/osszes/0/kindle/index.php?gclid=CJ60pqv9xacCFVUS3wodjlnFDA
Persze lehet mondani azt is, hogy mindenkinek jogában áll hülyének lenni.

Syllabux 2011.04.30. 14:29:58

@kIára: A MEK ilyen formában való letámadása sportszerű. A MEK-nek nincs joga a jogtulajdonosok engedélye nélkül közzétenni jogvédett tartalmakat. Az általuk idézett jogszabály erről világosan rendelkezik. Ráadásul a MEK közintézmény, tehát a jogsértés megengedhetetlen.
Egyébként a MEK ismeri az álláspontomat, tud a blogról, ha akarnak válaszolnak. A blog előzménye annyi, hogy magánlevelezésben próbáltak meggyőzni a maguk igazáról, mondtam, hogy akkor vigyük ki nyilvánosság elé a vitát.
Az, hogy Kindle-t lehet drágábban is kapni, az nem érv. A lényeg, hogy olcsón és egyszerűen hozzáférhető. Ez új helyzetet teremt, és ne az alanyi szociológiából indulj ki. Senkit se érdekel, ha pár ezer ember (az ismerőseid) e-könyv olvasón olvas. Az olcsó Kindle – ami Magyarországról megrendelve 26 000 Ft – viszont lehetővé teszi, hogy tömegek olvassanak e-könyvet, ami új piacot jelent. Az iparnak más a logikája, mint a bölcsészettudománynak. Az e-könyv ma már ipari termék.
Épp ezért veszélyes a MEK jogsértő tevékenysége. A e-könyv kiadók a MEK által közzétett anyagokból gyártanak korszerű e-könyvet, és azért, hogy magukhoz vonzzák a potenciális vásárlókat, ingyenesen hozzáférhetővé teszik azokat. Ezekért a tartalmakért azonban a későbbiekben már senki se fog fizetni a jogtulajdonosnak. A félelmem jogos.
Ami a MEK jogsértéseit és távolabbi terveit illeti: szakképzett könyvtárosoknak tudniuk kell, hogy melyik műhöz kapcsolódik szerzői jog, és melyikhez nem. Elfogadhatatlan az az érvelés, hogy nincs emberük a jogsértő tartalmak leszedésére. Feltenni volt?
Az, hogy egy könyvtárban rongyossá olvassák a Harry Pottert, nem zavarja a jogtulajdonost. A könyvtár anyagi erőforrása és tárhelye véges, ráadásul papírkönyvet egyszerre egy olvasó tud olvasni. Az, hogy az OSZK digitalis ovasótermében hányan olvasnak, az megint nem érdekes. Az e-könyvet viszont annyian töltik le egyszerre, ahányan akarják – és ez már ipari mennyiség. Megengedhetetlen, hogy jogdíjköteles tartalmakat megfelelő ellenszolgáltatás nélkül tegyenek így hozzáférhetővé. Természetesen erre is van megoldás, de ezt már tényleg a következő posztok valamelyikében.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2011.04.30. 16:28:52

"Elfogadhatatlan az az érvelés, hogy nincs emberük a jogsértő tartalmak leszedésére. Feltenni volt?"

Nem tettek fel jogsértő tartalmat, hiszen amikor feltették, nem volt jogsértő.

Nem vették még le - nem ugyanaz.

A fenti Austen mű 2003-ban került fel, 2004 május elsején szűnt meg a közös jogkezelés.

A szűrés meggyorsítható, hogyha elvek helyett konkrét neveket, címeket kap a MEK - szerintem.

Syllabux 2011.04.30. 18:18:28

@Komavary: Hányat írunk ma? 2011-et?
Még valami: a közös jogkezelés jó duma, de a jogtulajdonost senki se kereste meg. Se 2003-ban, se azóta. Se közösen, se kezelve. És nehogy már más végezze el a közpénzen fizetett könyvtárosok munkáját. Ők ebből élnek. A szerző/műfordító meg az alkotásaiból. Ez ilyen egyszerű.

kIára 2011.05.01. 12:12:54

@Syllabux:
»A e-könyv kiadók a MEK által közzétett anyagokból gyártanak korszerű e-könyvet, és azért, hogy magukhoz vonzzák a potenciális vásárlókat, ingyenesen hozzáférhetővé teszik azokat. Ezekért a tartalmakért azonban a későbbiekben már senki se fog fizetni a jogtulajdonosnak. A félelmem jogos.«

Szerintem amit egy könyvtár meg mer (és tud) tenni azt egy kiadó már nem. Ha beigazolódik amit írsz, akkor valóban komoly problémák vannak. Azonban egy ilyen húzás egy kiadó számára felér az öngyilkossággal – nagy vakmerőség kell hozzá és rengeteg pénz, hogy egy ilyen kizsákmányolást megússzon.
Én elképzelhetetlennek tartom hogy egy közpénzen készült tartalmat valaki saját magánvagyona gyarapításra/megalapozására használjon. (na jó, ezer példa van erre – de ne politizáljunk :D )

Syllabux 2011.05.01. 13:37:32

@kIára: Nézz körül a neten. :)
Persze mindenki arra hivatkozik, hogy nem származik (közvetlen) anyagi előnye az ingyenesen letölthető anyagokból. És ez igaz, mert csak közvetett hasznuk van. Akadnak olyan potenciális cégek is, amelyek egyelőre még nonprofit alapon működnek. De ők szintén a későbbi haszon reményében tevékenykednek. Persze az óvatosabbak még csak a jogdíjmentes tartalmakat kínálják, a merészebbek már egy-egy jogdíjköteles fordítást is letölthetővé tesznek.
Amúgy meg: egy közintézményt szerintem sokkal jobban kötnek a jogszabályok, mint egy magáncéget. De ez az én magánvéleményem. A MEK pl. láthatóan másként gondolja.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2011.05.04. 11:04:43

@Syllabux: és nézd meg a MEK-et - mintha húsz éves honlap lenne.

A lényeg: ahogy kIára írta, folyamatosan tünnek el a cuccok - dolgoznak rajta.

A Zsoldos-regények jó példa arra, hogyan lehet ezt felgyorsítani.

Van egy rossz megoldás, van egy törekvés a javításra, és van egy "csináljákmegmoströgtön!" hozzáállás, ami nem visz semmit előbbre.

Syllabux 2011.05.04. 18:11:11

@Komavary: Ne haragudj, 7 év az nem a "csináldmegmoströgtön".
Annál is inkább, mert a MEK részéről nem látom a törekvést. A MEK deklaráltan csak akkor hajlandó megszüntetni a jogsértéseket, ha az érintettek kérik erre őket. Szerintem ez a szemléletmód egy közintézmény esetében nem helyes.
Továbbra is úgy vélem, hogy ezt a kérdést rendezni kell, különösen, hogy a MEK a Kindle-varázzsal karöltve, nagyüzemben teszi fel a jogvédett tartalmakat: www.origo.hu/kotvefuzve/blog/20110504-rejto-jeno-kindlere-is-letoltheto-formatumban-prc-a-magyar-elektronikus.html
Ez mai hír, és a MEK nemhogy nem szedi le a jogvédett fordításokat, de még másokat is ezek megosztására buzdít. Ezt lehet játszani, de ennek perek sora lesz a vége.

yksitov 2011.05.04. 23:20:49

@Syllabux: " A MEK ilyen formában való letámadása sportszerű."
Igen. Igen, és még egyszer igen! Végre valaki letámadja. Értékelve a 15 évvvel ezelőtti iparkodást nem mára, hanem évek óta ez az egész magyar elektronikus tartalom forgalmazás rákfenéje.
Alapja könyvtáros scannelő aktivitásnak, amely "ismeri az olvasói igényeket" és arról ábrándoz, hogy már rég ki kéne iktatni a kiadókat. Szerintem az Ulpius megfizette Borbás Máriát, és nem tűrheti, hogy közben ingyen adják jószolgálatképpen. Talán még nem vette észre, nem tiltatta le.
Van jó pár ügy még velük kapcsolatban a bögyömben, de most Pá!

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2011.05.05. 02:56:53

@Syllabux:

Nulladik pont: ezeknek a műveknek le kell kerülniük a MEKről, vagy a fordító engedélyével maradniuk. Ebben nincs vita.

1. A MEKnek van egy elavult adatbázisa, most, hogy igazán aktuális lett a dolog, elkezdték a szűrést ( még egyszer: az év eleje óta (a bővítés mellett) ötszázzal kevesebb cím elérhető.

Vagyis előbb-utóbb mindegyik jogsértés megszüntetésére sor kerül - ez a folyamat gyorsítható azzal, ha az érintettek szólnak.

Nem ideális megoldás - viszont gyorsabban működik konkrét probléma esetén.

Igen, a kindlés könyvek esetében én is fölhúztam a szemöldököm - elvileg még a Rejtők is jogdíjasak, ha nincs külön megállapodás.

A következő lépés lehet a perek sora. Az lassabban, de hozna megoldást.

Ez a blog itt egyik sem, és nem hinném,
hogy előrébb viszi a dolgokat.

@yksitov:

"egész magyar elektronikus tartalom forgalmazás rákfenéje."

Nem az, hogy a külföldi jogok kb. megszerezhetetlenek, hogy a kiadók (pl. hasraütésre: Typotext :p) ragaszkodnak az árdrágító, hatástalan DRMhez, hogy nincs prc-s tartalom stb?

Egy normálisan működő ekönyvpiacon a "klasszikusok" csak kis szelet lenne a tortából.

Syllabux 2011.05.05. 07:23:59

@Komavary: Ez a blog azért született, hogy megpróbáljunk közösen megoldást találni a helyzetre. Nem egyéni alkuk sorára van szükség, mert az mindig az erősebbnek kedvez. A blog nyilvánossá tette a problémát, ami szerintem előbbre viszi a dolgokat. Részletes helyzetfeltárás, az álláspontok tisztázása nélkül nem lehet megoldást találni. Nincs a zsebemben a bölcsek köve, de remélem, hogy együtt konszenzusra jutunk.
A Syllabux egy új könyvkiadási modell.
A blogban sok mindenről szó lesz: adókról, jogokról, kalózokról, jogvédőkről, DRM-ről, stb.
Vannak javaslataim.
Off: a Syllabux könyveit mobiban és e-pubban is letöltheted, és nincs DRM.

mekmi 2011.05.05. 16:54:38

Tisztelt Egybegyűltek. A MEK nevében szeretnék reagálni az előzőekre:
- a MEK-et 1994. óta üzemeltetjük a magyar hálózaton. Ezalatt kb. 3-szor változott alapvetően a magyar szerzői jog. 1994-en semmiféle vonatkozása nem volt a Net-re, 50 év volt a védelmi idő. 1999. szept. 1-től életbe lépő új törvény rögzítette először műfelhasználásként a sugárzással közvetítést, közös jogkezelést meghatározva, amelyet az Artisjus kezébe adott. 2004. május 1-től az EU csatlakozás miatt törölték a közös jogkezelést, 2010-től bevezették az árva művek szabályozását.

- a MEK működése során mindig törekedtünk a jogszerű, korrekt, etikus magatartásra, arra, hogy szerzőkkel, kiadókkal ne kerüljünk konfliktusba, ne okozzunk anyagi sérelmet.
1999. decemberében már tárgyaltam az Artisjus-ban, 2000-től már volt generális engedélyünk minden szolgáltatott műre. Ennek ellenére nem tettük fel pl. a Gyűrűk urát, pedig elküldték.

- évek óta ügyelünk, hogy védett művet csak jogi engedéllyel tegyünk fel, szolgáltassunk. A jog változásait tényleg képtelenek voltunk követni a szolgáltatásban, visszamenőleg nem érvényesítettük, azaz töröltük a műveket. A könyvtári törvény, a magyar kultúra terjesztése minket erre ösztökélt. Így tényleg Magyarországon, messze a határokon túl, vagy a vakok, gyengénlátók jutottak hozzá magyar irodalomhoz, már az a csökkenő tábor, amelyik még olvas magyar nyelvű könyveket!

- a korrekt (mi így gondoljuk) gyakorlat, a hatályos e-kereskedelmi törvény alapján az "értesítsd és vedd le" gyakorlata alapján töröltük József Attilát, Weöres Sándort, nemrég Móricz Zsigmondot, Zsoldos Pétert az állományból.

- egy kolléganőm folytatva egy másik munkáját, folyamatosan dolgozik a felgyűlt nagy tömegű felhasználási engedélyünk rendezésén, a jogszerűségek ellenőrzésén. Megjegyzem, számos szerzőről, fordítóról nemigen lehet kideríteni, meghalt-e, mikor halt meg, védett-e a mű?

"Lenyúlás közpénzen"
- Ez azért kicsit rosszul esett. Az OSZK-ban nincs semmiféle külön kerete a MEK-nek, épp a rezsit tudja kifizetni a ház. Sok éve volt valami fejlesztésre, gyarapításra. Évek óta a MEK Egyesület támogatja a gyarapítást, digitalizálást. Gyakorlatilag a MEK-en a mai napig a könyvtárban 4-5 ember dolgozik, napi 8-10-12 órában. Gyűjtjük a műveket, engedélyekért levelezünk, ellenőrizzük, átalakítjuk stb. Szóval olyan ellenőrzött használható formába tesszük, amelyek tetszenek az e-book kiadóknak, sok helyen viszont látom. Utána onnan szólnak, náluk a jog, vegyük le, miután elvitték a szöveget. Ki kit nyúl le?!

- A digitális szöveg annyira lesz eladható, ahogyan pl. a zene. Érdemes lenne megnézni azt a világot a hazai kiadóknak. A MEK-ben inkább megteremtettük nekik a piacot, mintsem elvettük.

- Több szerző hozta el nekünk a művét. Nemhogy pénzt kapnának a kiadóktól a műveikért, ők fizetnek, hogy megjelenhessenek. Akkor milyen pénzt veszünk el a szerzőktől, fordítóktól?

Szóval, ha szerző, fordító kér bennünket, azonnal levesszük a könyvét a MEK-ről, ha úgy
gondolja, hogy ez rossz, és máshol, e-book-ként
sokat kereshet vele.

Ha sok szerző, fordító, kiadó úgy gondolja
az egész MEK egy rossz gyakorlat, nem is közintézménybe való (sokan az OSZK-ban is így gondolják), kellő nem is sok erőfeszítéssel meg lehet szüntetni. Sok erőforrásunk nincs, a könyvtári költségvetés éppenhogy a napi megélhetésre elég, örülünk, ha a havi bért megkapjuk, a kemény havi átlag 160e bruttót
(a kollégáim többsége ennyit keres, 1-2 diplomával, nyelvvizsgával).

Aki úgy gondolja, csak kárt okoztunk a magyar kultúrának, tegyen ellene, van esélye, nemsokára lehet, úgyis csak lesznek leépítések a közszférában, hamar utcára kerülhetünk. Sok támadást kaptunk belülről is, kívülről is, nem kell sok, hogy leállítsák a szolgáltatást.

- de azért a felháborodóknak ajánlom, írják már be a Google keresőbe
"7000 magyar nyelvu konyv"

üdvözlettel

Moldován István
MEK könyvtáros

kindlevarazs 2011.05.05. 20:41:31

@Syllabux:
Kedves Syllabux!
Felszolitasanak megfeleloen megkezdtuk a potencialisan jogvedett anyagok zarolasat, es a kozles jogszeru lehetosegeinek kereseset.
Koszonom, hogy felhivta a figyelmet a forditok szerzoi jogaira. Mivel az anyagokat nem valahonnan leloptuk, hanem a mindenki altal hozzaferheto MEK-bol vettuk at, igy azt gondolom, ha tevedesben is voltunk, de johiszemuen jartunk el. Az olyan kotetek eseteben, amelyek mar jo ideje nem kaphatok kereskedelmi forgalomban, egy konstruktivabb hozzaallas talan hasznosabb lett volna minden erdekeltnek, mivel tettunk ajanlatot.

A tovabbiakban fokozottan ugyelunk a jogsertesek elkerulesere!
Tisztelettel:
Kindlevarazs

yksitov 2011.05.06. 00:47:23

@mekmi:
Kedves István,
"A digitális szöveg annyira lesz eladható, ahogyan pl. a zene. Érdemes lenne megnézni azt a világot a hazai kiadóknak. A MEK-ben inkább megteremtettük nekik a piacot, mintsem elvettük."

A kiadók nézik a világot. Vesznek jogokat, fordítót alkalmaznak, és látják -ki-ki más intenzitással- a digitális piacot is.
Azt látom a világ digitális piacain, hogy a nagy központi elektronikus könyvtárak pénzért szolgáltatnak, és a használt tartalmak után fizetnek az eredeti kiadónak. Ugyanezt csinálja az amazon.com is a Kindley-re és persze kommerszebben.
Senki nem hoz áldozatot, a szereplők megbecsülik egymás munkáját, és kialkudják a kifizethető strukturát. nem kell kotorászni, mikor ki nem figyelt, és sértette a másik jogát.

Csak mondom és mondom, hogy legyen beszélgetés, értsük már meg egymást. Mégsem szervezik meg.

Drukkolok Syllabuxnak, hogy olyan szavakat találjon, amire végre azt mondják: na ez már nem bloggolási, hanem megbeszélési kérdés. és meghívnak, és meghívják őt. és nem mindenki a maga odvában morog, eredmény pedig SEHOL.

yksitov 2011.05.06. 00:56:07

@Komavary: nem árdrágító a DRM. csak macerás.
ezt elismerem. lesznek jobb drm-ek, ez tutti.
Aki pedig nagyon el akarja lopni az majd dolgozik rajta és ellopja. És ront a másik "nagy üzletén", és az jó érzéssel fogja eltölteni.
Mutass kedves Komavary egyetlen adatot, hogy jobban fogy a DRM mentes mint a DRM-es?
Van valakinek egyáltalán használható mennyiségű adata a véleményalkotáshoz?

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2011.05.06. 05:21:24

@yksitov: Nincs többletköltsége? Nem hárítják azt át a vásárlóra? (A két "legnagyobb" hazai ekönyves bolt esetében ez biztosan nem igaz.)

"Aki pedig nagyon el akarja lopni az majd dolgozik rajta és ellopja. És ront a másik "nagy üzletén", és az jó érzéssel fogja eltölteni. "

A DRM nem a "lopás" miatt baj. Azért baj, mert eszközhöz köt, azért baj, mert nem tehetem meg, hogy akárhányszor letölthetem a kiadványt, azért baj, mert gátolja a legális felhasználást.

"Mutass kedves Komavary egyetlen adatot, hogy jobban fogy a DRM mentes mint a DRM-es?"

Gondolom, magyar példa kellene.
Erre szerintem egy olyan boltot kéne megkérni, ahol lemondtak a DRM-ről. Hmm. Syllabux,például? Dalok.hu?

De a lényeg: nem jobban kell fogynia, hanem ugyanolyan jól.

Egyébként milyen tanácsot tudnál adni annak, aki Kindlén szeretné olvasni a könyveiteket?

Syllabux 2011.05.06. 09:11:18

@kindlevarazs: Örülök, hogy megtettük az első lépéseket a konszenzuskeresés felé. Minden érintett nevében köszönöm.

mekdl 2011.05.06. 09:49:04

Még egy komment a MEK részéről:

A szellemi tulajdonnal kapcsolatos szabályok változnak az idők során, és a digitális kultúra internetes terjesztési formái is (most pl. megjelentek a nagy e-book könyvkereskedések). A társadalomban - beleértve az EU törvényhozását is - egyaránt jelen vannak olyan törekvések, amelyek a kulturális és tudományos műveket csak áruként tekintik és minél hosszabb ideig igyekeznek korlátozni ezek terjesztési csatornáit, és azok is, amelyek szerint az állampolgárok művelődési és tanulási joga szintén fontos szempont és ezért meg kell teremteni a szabad hozzáférés feltételeit - különösen a közpénzen létrehozott, szerkesztett vagy lefordított művek, illetve az árvaművek esetében. Addig is, amíg az EU valamilyen megoldást nem talál az írott kultúra nagy tömegben digitalizált változatának jogszerű szolgáltatására (pl. lehetővé teszi a nálunk korábban használt, majd megszüntetett átalánydíjas díjfizetést), a MEK részéről igyekszünk minden érintettel jó kapcsolatot kiépíteni, együttműködni, és ha valaki úgy gondolja, hogy nem érdeke, hogy az elektronikus könyvtár szolgáltasson egy művet, akkor azt levesszük a nyilvános felületről. Szerencsére sokkal több szerző, fordító és kiadó gondolja úgy, hogy érdeke a MEK-ben való jelenlét és küldi el a könyveit, így a könyvtár állománya jóval nagyobb ütemben növekszik, mint ahogy csökken.

Drótos László
MEK-könyvtáros

Syllabux 2011.05.06. 13:55:16

@mekdl: Az átalánydíjas fizetés a lehető legrosszabb megoldások egyike. A megoldásnak jóval differenciáltabbnak kell lennie.
Az állampolgárok művelődési, tanulási joga kb. ugyanolyan, mint az étkezési, lakhatási jog. Senki se kardoskodik a mellett, hogy legyen ingyenes a lakás vagy az étel. Még a BKV-ért is fizetünk, holott a szabad helyváltoztatás is alapvető emberi jog.
Az, hogy valaki miért tartja fontosnak a MEK-en való jelenlétet, több okból is fakadhat. Hamarosan erről is lesz egy poszt.

balage28 2011.05.08. 18:36:26

@Komavary: "A DRM nem a "lopás" miatt baj. Azért baj, mert eszközhöz köt, azért baj, mert nem tehetem meg, hogy akárhányszor letölthetem a kiadványt, azért baj, mert gátolja a legális felhasználást. "

Vaskos tévedés... egy megvett tartalmat akárhányszor letölthetsz. Legalabbis a BN-nál biztos, hogy Így van, a Zinional szintén.

A Zinional ráadásul eszközfüggetlenül az enyém a tartalom, ha akarom macre, pcre ipadra töltöm le, és nézem.

(nem a DRM szükségességét pro vagy kontra, hanem inkább a tények fontossága )

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2011.05.09. 03:32:31

@balage28:

Multimédiapláza:

"Általános szabályok:
- A letöltést lehetővé tevő hivatkozás a sikeresen lezárt vásárlástól (amelyről Ön visszaigazoló e-mailt kap) számított 72 órán át érhető el. Ezen az időkereten belül a letöltés többször is megkísérelthető.
- Figyelem! A hivatkozással az e-könyv letöltése egy számítógépre engedélyezett. Ha Ön saját számítógépére az időkereten belül letöltötte az e-könyvet, további más számítógépre a rendszer nem engedélyez újabb letöltést ezzel a hivatkozással."

www.multimediaplaza.com/informacio/lap/ekonyvletoltes

(kb. ugyanez volt a helyzet a txtr-nél, csak ott még FAQ-ot sem találok.)

Ők ketten Adobe DRM-et használnak - ugyanúgy, ahogy a BN is, csak az utóbbi megint egy kicsit mást.

Korlátozva van, hogy hány eszközön olvashatsz - mármint ha egyáltalán olyan az eszközöd, hogy kezeli a DRM-et. Simán lehet, hogy korlátozva van, hányszor tölthetsz le korlátlanul - lásd Amazonos esetek.

"A Zinional ráadásul eszközfüggetlenül az enyém a tartalom, ha akarom macre, pcre ipadra töltöm le, és nézem."

Úgy érted, nem kell aktiválni az eszközt? Úgy érted, működik ekönyvolvasón? Tudnál mutatni egy képet, hogy néz ki egy eszközfüggetlen Zinio-magazin egy Kindlén?

Ha a Zinio lehúzza a rolót, mit csinálsz a magazinjaiddal?

A Fapadoskönyvél ott az egyszeri nyomtatás lehetősége - mekkora az esélye, hogy egy otthoni nyomtatón száz oldal felett nem fogy éppen ki a tinta, nem akad el a papír, stb?

Sajnos nem tévedés, amit írtam, még ha egyes DRM megoldások elodázzák is a pofáraesést.

malar 2011.05.09. 10:34:32

@Syllabux:
Nem ezzel a bejegyzéssel kezdem az olvasást és az a kép alakult ki bennem rólad / rólatok, hogy valaki aki végre a szívén viseli az e-könyvek terjedését :)

Nos, ennek a bejegyzésnek az alapján ez átalakult valakivé aki picsog, hogy a kis magyar e-könyv pocsolyában egy olyan félelmetes versenyzővel kell küzdenie, mint a MEK.

Az meg külön lol, hogy szerinted a nyilvános vita ebben az esetben nektek kedvez. Az emberek MINDIG az ingyenes lehetőség pártján fognak állni és védeni fogják azt, aki esendőbbnek tűnik, márpedig ez esetünkben a nonprofit MEK és nem a profit orientált kiadó, még akkor sem, ha az szintén nonprofitnak vallja magát, mert hiszen ha nem lenne profit orientált, akkor ugyen miért zavarna az a pár ember aki a MEK miatt majd nem tőletek veszi meg az e-könyveket.

Syllabux 2011.05.09. 12:40:53

@malar: A MEK nem a versenytársunk. Ha a MEK csak jogtiszta tartalmakat tesz fel, nincs vele semmi gond. Azt, hogy bárki engedély nélkül használja mások tulajdonát, nem tudom támogatni, akkor se, ha a MEK teszi. Tudod, a magántulajdon szentsége...Ha a szerzők nem kapnak pénzt a munkájukért, szerinted ki fog írni, fordítani? Jelen esetben az esendő fordítók állnak szemben egy hatalmas állami intézménnyel, amelyik magára nézve nem tartja kötelezőnek a törvények betartását.
Természetesen a te dolgod, ha ingyen szeretsz dolgozni, de ne akard kötelezővé tenni másoknak.
Nem nonpropfit szervezet vagyunk, hanem nem profitorientált. Nem ugyanaz.
Nem az zavar, hogy valaki nem tőlünk veszi az e-könyvet, hanem az, hogy engedély/ellenszolgáltatás nélkül teszi közzé mások munkáját.
Kövesd a blogot, és látni fogod, hogy nem az ingyenes tartalom a megoldás. :)

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2011.05.11. 03:47:59

@Syllabux: "Ha a MEK csak jogtiszta tartalmakat tesz fel, nincs vele semmi gond."

Tett fel mást?

Syllabux 2011.05.11. 12:28:19

@Komavary: Véleményem szerint, igen. Pl. amikor Borbás Mária fordításából kihagyták a fordítót.
És akkor vegyük végig még egyszer: jogdíjköteles művet csak a szerző engedélyével lehet feltenni. A műfordítás is a szerzői jog hatálya alá tartozik. A műfordítók egy része nem tud róla, hogy az általuk készített fordítás szerepel a MEK-en, illetve nem tudok róla, hogy a MEK rendelkezne minden érintett fordító írásos engedélyével.
A MEK 2004 óta tudja, hogy olyan művek is szerepelnek az állományban, amelyeknél meg kellene állapodni a fordítóval. Ma 2011-et írunk.
A MEK arra az álláspontra helyezkedik, hogy akkor szedi le az érintett fordítást, ha a jogtulajdonos ezt írásban kéri. Ez a gyakorlat sérti a szerzői jogi törvényt.
Ez a jelenlegi helyzet, és erre kéne olyan megoldást találni az e-könyv korszak küszöbén, ami minden érintett számára kedvező.