HTML

Syllabux

könyvkiadás, e-kultúra

Friss topikok

  • Ignis_veneficus: Innentol csak egy a kerdes, mivel pl, az Amazon is belekerult „a külföldön előállított és Magyaror... (2013.03.23. 23:07) MINDENKI HÜLYE, CSAK A KORMÁNY HELIKOPTER
  • bartokandris: @droctor: szerintem a cikk mondanivalója, és a veszély, hogy a rövid terjedelmű ingerek miatt a ho... (2012.07.26. 12:05) KELL-E MAGYAR KÖNYVKIADÁS?
  • Brian Cohen: @Komavary: "Tudnál említeni egy konkrét ingyenes szoftvert is, ami eltartja készítőjét a magyar pi... (2012.07.23. 12:57) KÖNYVPIAC ÉS E-KÖNYVPIAC
  • Szakyster: Találtam.... plus.google.com/106906294608702835335/posts/K8EgwWnyW13#106906294608702835335/posts/K... (2011.09.15. 11:06) E-KÖNYV: VESZÉLYEK ÉS ESÉLYEK
  • lucasso: Hogy értsem, hogy az önjelölt szerzők műveit senki nem olvassa? Az Adamo Bookson már több ezer pél... (2011.08.14. 21:50) SZERZŐK, JOGOK, OLVASÓK

Linkblog

SZERZŐK, JOGOK, OLVASÓK

2011.05.01. 20:32 Syllabux

 A szerző, illetve a könyvtár – legalábbis a műfordítások esetében – gyökeresen mást gondol a szerzői jogról. A könyvtár és számos honlaptulajdonos abból indul ki, hogy a digitalizálható szellemi termékeket ingyen kell kínálni. Ez a hozzáállás azt feltételezi, hogy a szellemi alkotás (jelen esetben a könyv) nem érték, csupán az adathordozó, a papírkönyv az, meg azt, hogy ha valami következmények nélkül eltulajdonítható, akkor szabad a vásár.

 

GYŰJTŐ ÉS ALKOTÓ

A könyvtár arra törekszik, hogy minél több tartalmat elérhetővé tegyen az olvasók számára. Az internet és az olcsó e-könyv olvasók megjelenése eddig elképzelhetetlen lehetőségeket nyitott a közgyűjtemények számára. Mostanáig a papírkönyv ára, tárhelye, kopása korlátokat szabott a kultúra terjesztésének, ezzel szemben az e-könyvet annyi olvasó töltheti le és olvashatja egyszerre, amennyi akarja. A könyvtár természetesen megpróbálja maximálisan kiaknázni az új helyzetet.

Az alkotó érdeke más. Az ő egzisztenciája nem a műalkotások gyűjtésén, megőrzésén és terjesztésén alapul. A szerző a munkájából él, a szellemi alkotás az a termék, amit értékesíteni tud. Az írók/műfordítók különösen rossz helyzetben vannak, hiszen a zenészekkel, színészekkel ellentétben ők nem lépnek fel koncerteken, előadásokon, tehát az, hogy az alkotásaik térítésmentesen elérhetők a neten, számukra végképp nem jelent előnyt.

 

MIÉRT A MŰFORDÍTÁSOK?

A MEK kényesen ügyel rá, hogy élő szerzők munkáit csak engedéllyel töltse fel. A klasszikus szerzők fordításainak esetében már nem ilyen aggályosak, pedig a fordító munkája szintén jogdíjköteles. Az ő esetükben a könyvtár – és más oldalak is – sokkal lazábban kezelik a kérdést.

A műfordító láthatóan másodrendű alkotónak számít. Valószínűleg azért, mert mindenki úgy gondolja, hogy ő „csak” mások szövegét tolmácsolja, vagyis a klasszikus szerzők esetén a fordító munkája szabad préda.

 

A magyar irodalom egyik jogdíjmentes klasszikusa. Valahogy mégse erre vágynak az olvasók.

 

JÁRJUK KÖRÜL A KÉRDÉST

A könyvtár minél több művet akar elérhetővé tenni az olvasók számára, hogy a könyvek ismertebbé válhassanak. Ez a logika számos sebből vérzik. Egyrészt, az olvasók nincsenek elzárva a könyvektől: a legtöbb mű megvásárolható, vagy megszerezhető a könyvtárközi kölcsönzés segítségével. Ha napijegyet vált az ember, még fizetnie se kell érte.

Másrészt a klasszikus szerzők ismertek. Nyilvánvalóan nem annyira keresettek, mint a legfrissebb bestsellerek, de megvan a maguk olvasóközönsége. Ezeket a műveket azért teszik fel, hogy növeljék a könyvtár látogatottságát. Bár a könyvtár elsődleges célja a magyar kultúra terjesztése, nem jogdíjköteles magyar szerzőkkel viszonylag szűk olvasóréteget lehet felcsábítani a netre.

Harmadrészt a könyvtárat – saját logikáját követve – elvileg semmi se tartja vissza attól, hogy akár a legmenőbb vámpírkönyveket is felvegye az ingyenes kínálatba. Ettől egész biztosan megugrana az olvasók létszáma. A MEK mégis tartózkodik a dologtól – tegyük hozzá: joggal. Viszont azokban az esetekben, amelyekben nem kell a megfelelő jogi apparátussal felvértezett jogtulajdonosok reakciójától tartani, már jóval kevésbé aggályos.

 

Egy internetes "könyvtár" ingyenesen letölthető e-könyve. A jogokat ebben az esetben se vették meg…

 

JÓTÉKONYSÁG?

A jogdíjköteles tartalmakat ingyenesen közzétevő oldalak előszeretettel hivatkoznak arra, hogy nem származik anyagi előnyük a közreadásból. Ez csak félig igaz. Ha a könyvtárnak nem is, a könyvtárosnak mindenképpen (ezért fizetik). Azok az oldalak pedig, amelyek ilyen módon növelik a látogatottságukat, közvetett előnyre tesznek szert azzal, hogy ingyenesen kínálják mások tulajdonát.

Egyébként a szerző hozzájárulásával ingyenesen közzétett, vagy jogdíjmentes tartalmakkal tele van a net. Csak az a baj, hogy ezeket a kutya se olvassa. Fel lehet tenni bármilyen oldalra az önjelölt szerzők műveit, vagy a rajongói fordításokat, viszont ezeket ingyen se akarja a kutya se letölteni – ahogy a régi magyar irodalom jelentős hányadára se mutatkozik komoly érdeklődés.

Valamiért mindenki a magyarul igényesen megszólaló világirodalomra kíváncsi. Természetesen ki lehet elégíteni ezeket az igényeket azután, hogy megvették a fordítás jogát. Ha valaki jótékonykodni akar, ne más tulajdonát osztogassa – hogy ne idézzem a csalánnal kapcsolatos ismert közmondást.

 

A következő posztban innen folytatjuk. 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://syllabux.blog.hu/api/trackback/id/tr532870124

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lucasso 2011.08.14. 21:50:08

Hogy értsem, hogy az önjelölt szerzők műveit senki nem olvassa? Az Adamo Bookson már több ezer példányban töltöttek le magyar szerzőktől ingyenes műveket. Szóval tudatlanság azt állítani, hogy mindenki a külföldi művekért van oda.
A fordítói jogok szerintem is fontosak, de miért, a szerzői jogok talán nem? Nem igazán értem ezt a különbségtételt.