A könyvpiacon alapvető változás állt be a Kindle megjelenésével, amely Földes László (Kossuth Könyvkiadó) állításával ellentétben nem
MIKOR VESZÜNK E-KÖNYV OLVASÓT?
Az e-könyv olvasó nem státuszszimbólum vagy sajátos mánia. Az ember akkor veszi meg, ha legalább annyi könyvet elolvas rajta, hogy a nyomatott-, illetve az e-könyvek ára közötti különbségből kijön az e-könyv olvasó. Mint minden ipari termék forgalmazása, elsődlegesen ez is gazdasági kérdés. Ma, amikor a nyomtatott könyv ára 2-
KIADÓI, TERJESZTŐI STRATÉGIÁK
A legtöbb nagy cég nem törődik az e-könyv kiadással. Ha mégis, inkább az e-könyv olvasók forgalmazásával próbálkoznak – ez annyiból érhető, hogy jóval nagyobb rajtuk a haszon, mint az e-könyveken.
MI VAN AZ INGYENES ÉS LEGÁLIS E-KÖNYV TARTALOMMAL?
Az e-könyv olvasó forgalmazók legfőbb érve az, hogy a MEK-en jelenleg közel 9300 ingyenesen hozzáférhető e-könyv található. Ez igaz, de jó részük klasszikus szerző, bár néhány mai alkotó is akad a kínálatban. Ráadásul –bár a klasszikus szerzők közzététele nem jogdíjköteles –, a fordításoké már az, és minden ellenkező állítás ellenére, a könyvtár bizonyos esetekben nem állapodott meg a jogtulajdonosokkal.
Eltekintve attól, hogy az olvasók többsége nem a klasszikusokat akarja e-könyvben olvasni – és ha máshonnan nem tudja, akkor a kalóz oldalakról szerzi be a legfrissebb kiadványokat –, nem lehet elmenni amellett, hogy itt olyan, közpénzekből támogatott jogsértések folynak, amelyekre egyre több ember egzisztenciája épül.
A katalóguscédulán látszik a fordító neve, a könyvből már valahogy kimaradt...
A NAGY LENYÚLÁS
A MEK jelenleg a tetszetős notice and takedown elven működik, azaz a könyvtár arra az álláspontra helyezkedik, hogy amíg a jogtulajdonos nem szól, addig a MEK könyvszolgáltatása jogszerű. (Jelzem, ez egyfelől a vonatkozó jogszabály felettébb nagyvonalú kiterjesztése, másfelől emiatt meszelték el nemrég a Google Booksot is.)
Ezzel csupán az a gond, hogy 9300 címet elég munkás átnyálazni. Főleg, ha belegondolunk, hogy egy-egy fordító életműve 150-200, esetenként akár 300 kötetből is áll. A fordító nem emlékszik minden munkájára, viszont a könyvekben rendszerint benne van a neve. Elég logikusnak tűnik, hogy a közreadó ellenőrizze, jogvédett-e a közzétenni kívánt könyv – ne feledjük, hogy itt egyetemet végzett könyvtárosokról van szó, akiknek ez a szakmája. Ha valaki ebből él, akkor az a minimum, hogy ne nyúlja le mások tulajdonát.
Ma már nem az a helyzet, mint akár egy évvel ezelőtt, amikor még monitoron olvastunk. Az olcsó Kindle megjelenése tömegessé fogja tenni az e-könyv olvasást. Az e-könyv kiadók, forgalmazók, e-könyvvel foglalkozó honlapok lerabolják a MEK-et, hogy az ingyenes tartalmakkal növeljék a látogatottságukat. Azokat a jogvédett tartalmakat, amelyek most – közintézményi segédlettel – ingyenesen elárasztják a netet, a jövőben már nem lehet pénzért forgalmazni.
A műfordítók egy része idős ember, aki nem fog a saját fordításaira vadászni a neten. Többségük alacsony honoráriumért dolgozik, de ha 150-200 cím után letöltésenként csak 50-100 Ft-ot kap, az már jelentős segítséget jelenthet számára. Jelenleg viszont mások megélhetése épül digitalizált alkotásaikra.
A következő posztban innen folytatjuk.