A kormány társadalmi vitára bocsátotta a könyvtári kötelespéldányok beszolgáltatására vonatkozó kormányrendelet tervezetet. A tíz minisztériumi dolgozó által jegyzett ötlethalmaz láttán óhatatlanul felmerül a kérdés: a dilettantizmus és a logikus gondolkozás hiánya vajon felvételi követelmény-e Balog Zoltán munkatársainak esetében.
(Forrás: http://25.media.tumblr.com/818519c9d696da01051deb0f8f8ddd77/tumblr_mgbroxtY1i1qzix81o1_500.jpg)
A kormányrendelet tervezet azért született, hogy „a Kormány (sic!) a kulturális értékek védelmében is érvényre juttassa a nemzeti egység akaratát és helyreállítsa a közjó primátusát” – akármi legyen is az. Azt végképp nehéz megérteni, hogy ezt miért egy olyan jogszabály révén próbálja megvalósítani, aminek egyes elemei bedönthetik a magyar könyvkiadást.
A kormányrendelet tervezet több szempontból is sérti a szerzői jogi törvényt, illetve a szerzői jogi törvény nem létező passzusaira utal. Például előírja, hogy „az online elektronikus kiadványok kötelespéldányait az OSZK bárki számára hozzáférhetővé teheti az interneten, ha azokat a kiadó is korlátozás nélkül teszi elérhetővé”.
Továbbá „az ODR-ben (Országos Dokumentum-ellátási Rendszer) szolgáltató könyvtárak, valamint a határon túli magyar könyvtárak fejlesztési programjában résztvevő könyvtárak számára az OSZK biztosítja a beérkezett kötelespéldányok megtekintését és a kötelespéldányokról való bibliográfiai tájékoztatást.” Ha ehhez hozzávesszük, hogy a kormányrendelet tervezet célja, a vidéken élők helyzetének javítása „azzal, hogy helyben igénybe vehetik a kötelespéldányokon alapuló könyvtári szolgáltatásokat”, illetve azt a tényt, hogy a kormányrendelet-tervezet címében a kötelespéldányok hasznosítása szerepel, és azt, hogy az ODR bizonyos szolgáltatásai a tervek szerint térítéskötelesek lesznek, a kötelespéldány beszolgáltatásra épülő olyan országos elektronikus könyvtárrendszer kezd körvonalazódni, amely alapból megfojthatja a magyarországi e-könyv kiadást.
Pillanatnyilag semmilyen tervezett jogszabály nem ismerünk, amely – a nemzetközi normákkal összhangban – megvédené a szerzők és kiadók érdekeit. Hab a tortán, hogy a kormányrendelet tervezet szerint „az elektronikus kiadványból az OSZK által meghatározott szabványos nyílt formátumok valamelyikére konvertált elektronikus változatban kell kötelespéldányt szolgáltatni”. Amennyiben a jogszabály életbe lép, nehéz lesz olyan külföldi szerzőt találni, aki engedélyezi, hogy műve elektronikus formában is megjelenhessen magyarul – márpedig a magyar könyvkiadást hosszú távon egyedül az e-könyv mentheti meg. Ha a kormány bedönti a formálódó e-könyv piacot, azzal a kalózkiadványok felé tereli az olvasókat, ami padlóra verheti a papíralapú könyvkiadást is. Ebből a spirálból nem szankciókkal, hanem értelmes kultúrpolitikával lehet kikeveredni.
(Forrás: http://weheartit.com/entry/53411032)
A kormányrendelet tervezet egyik legmegkapóbb eleme, hogy a könyvtárosok adminisztratív terheit egy laza mozdulattal a könyvkiadókra tolja, azaz úgy rendelkezik, hogy adófizető vállalkozások végezzék el a közpénzeken fenntartott intézmények munkáját. Természetesen magam is elsődlegesnek tartom az olvasáskultúra ápolását, de amennyiben a kormány fontosnak tartja ezt a kérdést, úgy a könyvtárak anyagi helyzetének javításával, a könyvtáros státuszok bővítésével kellene segítenie. Az adminisztrációs kötelezettségeiket nem teljesítő kiadókat a kormányrendelet tervezet – az eddigi gyakorlattól eltérően – komoly pénzügyi szankciókkal kívánja sújtani.
A könyvkiadók külföldre menekülését azzal próbálják megelőzni, hogy „a külföldön előállított és Magyarországon forgalomba hozott” kiadványokra és e-könyvekre is kiterjesztenék a rendelet hatályát. Könyvtárosra, állománybővítésre nincs pénz, de ellenőrökre lesz? Az se világos, hogyan akarja behajtani a bírságot a külföldi kiadókon a kormány. Ha megjelennek a Könyvhéten, kihívja rájuk a TEK-et?
A kormányrendelet tervezethez természetesen tételes hatásvizsgálat is készült, amely többek közt megállapítja, hogy "az érintett piaci szereplők esetén az adminisztratív terhek csökkennek" (nem igaz), „az előterjesztés a vállalkozások helyzetét nem módosítja” (nem igaz), „az előterjesztés (illetve egyes elemei) a munkaerő-kereslet, a munkaerő-kínálat, a beruházás, a megtakarítás és a gazdaság alkalmazkodóképességét nem módosítja” (nem igaz). És a két kedvencem: „más reális alternatíva nem merül fel” illetve, „vitás kérdések nincsenek”. Jelzem, hogy tervezett jogszabály ellen a könyvtárosok és a könyvkiadók egy emberként tiltakoznak, ugyanis valamennyi érintett látja, hogy ez a magyar könyvkiadás összeomlását eredményezheti.
Adófizető állampolgárként vélhetőleg mindenki örömmel nyugtázza, hogy mindez közpénzből fizetett emberek munkájának gyümölcse. A kormányrendelet tervezetet Dr. Kenyéri Katalin, Rónai Iván, Antal Edina, Dr. Telkes Andrea készítette. Látta: Dr. Vígh Annamária, Dr. Oravecz Péter mb. főosztályvezető-helyettes, Doncsev András sajtófőnök, Hammerstein Judit helyettes államtitkár. Jóváhagyta: Halász János, államtitkár.
A jogszabály tervezetet a kormány A kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatásáról és hasznosításáról szóló kormányrendelet tervezete címen tette közzé.
(Forrás: http://vk.com/bc_murom)
