HTML

Syllabux

könyvkiadás, e-kultúra

Friss topikok

  • Ignis_veneficus: Innentol csak egy a kerdes, mivel pl, az Amazon is belekerult „a külföldön előállított és Magyaror... (2013.03.23. 23:07) MINDENKI HÜLYE, CSAK A KORMÁNY HELIKOPTER
  • bartokandris: @droctor: szerintem a cikk mondanivalója, és a veszély, hogy a rövid terjedelmű ingerek miatt a ho... (2012.07.26. 12:05) KELL-E MAGYAR KÖNYVKIADÁS?
  • Brian Cohen: @Komavary: "Tudnál említeni egy konkrét ingyenes szoftvert is, ami eltartja készítőjét a magyar pi... (2012.07.23. 12:57) KÖNYVPIAC ÉS E-KÖNYVPIAC
  • Szakyster: Találtam.... plus.google.com/106906294608702835335/posts/K8EgwWnyW13#106906294608702835335/posts/K... (2011.09.15. 11:06) E-KÖNYV: VESZÉLYEK ÉS ESÉLYEK
  • lucasso: Hogy értsem, hogy az önjelölt szerzők műveit senki nem olvassa? Az Adamo Bookson már több ezer pél... (2011.08.14. 21:50) SZERZŐK, JOGOK, OLVASÓK

Linkblog

VÉDELMI PÉNZ

2011.05.14. 16:17 Syllabux

Az olcsó e-könyv olvasó megjelenésével teljesen megváltozott az e-könyv helyzete. Most már nem csupán pár ezer fanatikus olvas elektronikus műveket monitoron, vagy méregdrága e-könyv olvasón.  Az e-könyv piaci cikké vált, ami gyökeresen új helyzetet teremtett. Míg régen csupán egyfajta szerény reklámot jelentett az internetes megjelenés, ma már az e-könyv jól értékesíthető iparcikké vált, és ez a tény teljességgel átrajzolja a könyvkiadást.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Kindle az e-könyv olvasók Ford T-modellje: akár két pelenkázás között is letölthet rá egy bestsellert a háziasszony. 

 

Az e-könyv piacot legtöbben a kalózoktól féltik, holott a kalózoldalakat a széleskörű, olcsó e-könyv kínálat hiánya hívta életre. Az utóbbi tíz évben a kalózok háromszor annyi e-könyvet digitalizáltak, mint a MEK teljes kínálata, ami jól mutatja, milyen hatalmas lehetőséget rejt a civil szféra, hiszen ők mindezt a szabadidejükben, a saját anyagi forrásaikból beszerzett és működtetett eszközökkel tették. Ma a legtöbb szerző, kiadó a kalózoktól félti a könyvkiadást – ami leginkább az úgynevezett szerzői jogvédők fáradhatatlan propagandájának köszönhető.

KIK A JOGVÉDŐK?


A szerzői jogvédők olyan egyesületek, amelyek elvileg a szerzők/jogtulajdonosok érdekeit védik. Ezzel önmagában semmi gond nincs. A probléma abból fakad, hogy a szerzői jogvédők – az illegális felhasználásokra hivatkozva – addig lobbiztak, míg elérték, hogy minden elektronikus adathordozóra rátegyék a maguk sarcát, és itt azért súlyos milliárdokról van szó.

MI A GOND A JOGVÉDŐKKEL?

Bár ez a megoldás kétségkívül megkönnyíti a szerzői jogvédők életét, több alapvető jogelvet sért. Például ott az ártatlanság vélelme, ami egyáltalán nem csak elvi lehetőség. Számos cégnél, intézménynél tárolnak a külső adathordozókon olyan adatokat, amelyeknek semmi köze a szerzői jog által védett tartalmakhoz.

Ennél is nagyobb baj, hogy ez a gyakorlat legalizálja a lopást. A fűnyírószerűen kivetett sarc jogalapot teremt a jogdíjköteles tartalmak lenyúlására, hiszen, ha már mindenképpen fizet érte az ember, bolond lenne nem élni a lehetőséggel. 

Ráadásul miközben a jogvédők az adathordozókra ráterhelt összeg védelmében előszeretettel hivatkoznak a kalózoldalakon folyó tartalomcserére, a jogdíjak felosztása a hanghordozók, a rádió- és tévéműsorok és a legális online zenei szolgáltatások adatain alapul, vagyis halvány köze sincs a kalózoldalakhoz.

MIÉRT ELHIBÁZOTT EZ A GYAKORLAT?

A szerzői jogvédők által begyűjtött jogdíjak nagyobb része külföldön landol. Nem feltétlenül a szerzőknél: a film- és zenestúdiók és a könyvkiadók rendesen kihasítják a maguk szeletét. Tegyük hozzá: az, hogy ki mennyit kap, nem tükrözi az illegális letöltések valós arányát – az csupán becsléseken alapul. Ennél a gyakorlatnál egy dolog mérhető pontosan, és az a jogvédőknek járó százalék.

Hab a tortán, hogy a szerzői jogvédő által minden felhasználótól egységesen beszedett pénzből kizárólag azok részesülnek, akik szerződéses kapcsolatban állnak a jogvédőkkel. Ha valaki nem ad nekik megbízást, hiába vannak fent a művei a kalózoldalakon: egyetlen fillért se fog látni a szerzői jogvédők által beszedett milliárdokból. Ez a rendszer pont arra alkalmatlan, amivel megideologizálják: hogy a szerző hozzájusson művei ellenértékéhez, és megéljen belőle. A kellő érdekérvényesítő képességgel rendelkező nagy cégek viszont tisztes bevételre tesznek szert.

 

MINDIG ROSSZABB JÖN?

Ma már főként a neten terjednek az illegális tartalmak. A szerzői jogvédők által követett gyakorlat a ’90-es évekbeli állapotokból indul ki, pedig 2011-et írunk. Ma már nem a tévéből, rádióból másolják a tartalmakat: a kutya se kíváncsi a reklámokra. Az online letöltés kényelmesebb, gyorsabb, egyszerűbb, és jóval szélesebb választékot nyújt.

De hazugság lenne azt állítani, hogy a jogvédők nem haladnak a korral. A legújabb hírek szerint az internet-előfizetéseket kívánják megadóztatni. Ez újabb komoly bevételt jelentene számukra.

A szerzői jogvédő ismét a könnyebb ellenállás irányába mozdul: persze macerás követni a kalózoldalakat, leszedetni a jogdíjköteles tartalmakat, perelni, olyan megoldásokat találni, ami a legális tartalomszolgáltatók felé tereli a felhasználókat, holott hosszú távon ez lenne a cél.

A szerzők számára semmiképp sem előnyös a jogvédők terve. Azon túl, hogy lehetetlen megállapítani, kit milyen arányban töltenek le illegálisan, könnyen előállhat az a helyzet, hogy míg egy író/fordító műveivel tele vannak a kalózoldalak, a szerzői jogvédőtől még annyi pénzt se kap, amennyi a megnövekedett internetszámlája költségét fedezné.

Ráadásul ez a „megoldás” jelentősen nehezítené az olcsó e-könyvek elterjedését, hiszen senki se szeret kétszer fizetni ugyanazért. A jogvédők és a nagy cégek egészen biztosan jól járnának, de a szerzők és olvasók hosszú távon veszítenének, hiszen minden olyan szabályozás, ami kikapcsolja a piacot, többet árt, mint használ.

A következő posztban innen folytatjuk. 

9 komment · 1 trackback

Címkék: jogvédők

A bejegyzés trackback címe:

https://syllabux.blog.hu/api/trackback/id/tr452903516

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: DRM - Múlt vagy jövő? 2011.05.15. 08:52:32

Nem akármilyen lehetőséggel kínált meg bennünket az élet, olyan paradigmaváltást láthatunk közelről a villanykönyvek mentén, amilyet meglehetősen ritkán rak elénk a történelem. A réges régen, (de nem egy távoli galaxisban) a szellemi javak másolás...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tabula Rasa 2011.05.16. 08:12:11

nyilván népszerű lesz a poszt, a jogvédők fikázásával nem lehet mellélőni (ez a komment meg épp ezért nem lesz az). de ezzel az írással is az a baj, mint a csilliónyi hasonlóval: kevés tényre és sok indulatra alapoz. egyszer érdemes lenne egy ilyen rendszerkritikát tisztességesen megírni, azzal többet el lehetne érni, mint amit így: hogy ezer kommentben jön majd, hogy elmennek ezek a picsába, tetves tolvaj banda.

ami ténybeli tévedés:
1) a legújabb hírek szerint jön az internetadó: én ugyan nem vagyok jogkezelő, de ahogy olvasom, ez EGY a lehetséges opciók közül, történetesen egy olyan, amit a jogkezelők itthon nem preferálnak
2) "Ha valaki nem ad nekik megbízást, egyetlen fillért se kap": nálunk a rendszer opt-out modellben működik, azaz megbízást akkor kell adni, ha nem akarsz zsét kapni

Syllabux 2011.05.16. 13:27:36

@Tabula Rasa:
1) Én ezt az egy opciót hallottam az Artisjus tájékoztatóján. Igen, szerintük is problémás, de nem tudnak jobbat.
2)www.artisjus.hu/opencms/export/artisjus/szerzoknek/csatlakozzon_irodalmi_szerzo.html

Még a 2) ponthoz: nekem több regényem és műfordításom is fent van a különböző kalózoldalakon - még az is előfordult, hogy engedélyt kértek rá, hogy feltehessék -, de még soha egyetlen fillért se kaptam senkitől, a kiadó által fizetett írói és műfordítói honoráriumokon túl.

Nem indulatokat akarok kelteni, csak megpróbálom körbejárni azokat a lehetséges buktatókat, amelyek az e-könyv iparcikké válásával kivégezhetik a könyvkiadást.
Új helyzet állt elő, közösen kéne megoldásokat találnunk. Neked van ötleted?

Tabula Rasa 2011.05.17. 12:58:54

1) amennyire én tudom (nemrég kérdeztem rá erre náluk, és ezt olvastam hírekben is) az artisjus egyelőre csak ott tart, hogy a nemzetközi példák hazai sanszait vizsgálja. a máshol is felvetődött lehetőségek közül az egyik az "internetadó", egy másik a franciaországban már működő(?) fokozatos válasz, a harmadik... lehet, hogy nincs is több.

de a legutóbbi hazai hírek nem is róluk szóltak, hanem a hent-ről (www.hamisitasellen.hu/ )- amiben az artisjus csak közvetetten van jelen -: ők akarnak egy átfogó hamisítás elleni stratégiát kidolgozni, majd átnyújtani a kormánynak. ebben lenne szó az internetes jogsértésekről is, de hogy mi meg hogy lesz, és egyáltalán érdekli-e majd a kormányt ez az egész, szerintem még senki sem tudja.

2) én úgy tudom (de nekem a gyakorlatban nem volt dolgom velük), hogy megbízást nem kötelező adni, viszont be kell jelenteni a művet náluk - ez a feltétele annak, hogy kaphass jogdíjat. sem a tagság, sem a megbízás nem feltétel. egyébként én is több olyan előadót ismerek, akik még soha nem kaptak egy fillért se.

erősen fogalmaztam az előző kommentben: a problémafelvetéseddel abszolút egyetértek, meg a poszt céljával is.

jobb ötletem nekem nincs, én csak "megfigyelő" vagyok...

beavereater [AT] 2011.05.19. 13:44:31

Csak jelzem, hogy ha magyarországon is lesz "jogvédős" "internetadó", akkor nektek annyi lesz. Onnantól ugyanis valószínűleg igen sokan beszüntetjük a legális e-könyv vásárlást.

beavereater [AT] 2011.05.19. 13:54:11

@beavereater: azaz az internetes védelmi pénz beszedésnek pont azok lesznek az áldozatai, akikre a "jogvédő" hiénák hivatkoznak.

Syllabux 2011.05.19. 20:13:54

@beavereater: Egy mai hír: index.hu/tech/2011/05/19/becsodolt_a_francia_kalozellenes_torveny/
Ennyit a kalózkodás szankcionálásáról. Nem ez, és nem az internetadó a megoldás.
Ha senki se vesz legális-e könyvet, akkor senki se fog írni, szóval egy idő után nem lesz mit olvasni se. A papírkönyv pár éven belül vissza fog szorulni.
A megoldás nem egyszerű, de kivitelezhető. A legnagyobb akadályt a papírkönyvkiadók és a szerzői jogi irodák jelentik, akik minden rendelkezésükre álló eszközzel próbálják akadályozni az e-könyv terjedését. Mondjuk ettől kicsit macerás az életünk, de alapvetően maguk alatt vágják a fát.

beavereater [AT] 2011.05.20. 09:56:35

@Syllabux: nekem úgy tűnik, a szerzői jogi irodák a végsőkig fognak küzdeni, mindent megtesznek, hogy a semmiért kapott bevételeik megmaradjanak. Ugyan közben az alkotók tönkremennek, de ez őket láthatóan egy percig sem érdekli...

tothpb 2011.05.30. 11:18:59

Na, hadd szólaljon meg itt egy "jogvédő" is, ha szabad.

1,
Az, hogy a "jogvédők" internetadót akarnak, egyszerűen tévedés. Az Artisjus maga például kifejezetten ezen megoldás ellen van, bár azt valóban elmondtuk, hogy világszerte sok elképzelés van, és azok közül ez egy felmerülő megoldás. (Hogy hogyan lett ebből a mondatból félreértés, az Index főoldal-szerkesztőjének akaratából, arról itt olvashattok: eszerint.blog.hu/2011/03/30/a_mumust_mindenki_szereti )

2,
Az üres hordozó díj nem sérti az ártatlanság vélelmét, erről szerencsére egy Alkotmánybírósági határozat is szól. Ld. 124/B/2004.ABh: „(...) nem egy jogellenesen okozott kár kompenzálását célzó kártérítésről, hanem jogszerűen okozott vagyoni hátrány kiegyenlítéséről van szó, melynek eszköze az ’átalány-díjazás’. Így az üres-kazetta jogdíj semmiképp sem tekinthető szankciónak, kiváltképp nem az indítványozó által említett ’kollektív büntetés’-nek...”

3,
Jogdíjak felosztása: Az Artisjus, EJI, HUNGART, MAHASZ és Filmjus közti megosztás arányát maga a szerzői jogi törvény tartalmazza. Ezen belül pedig mind az 5 szervezet saját felosztási szabályzatot állapít meg, mégpedig maguk az érintett szerzők/előadók/kiadók. Lehet, hogy egy kívülálló "jobban" is el tudná ezt dönteni, de demokratikusabban aligha. Ebbe a felosztási rendbe nekünk, a munkaszervezetnek sincs beleszólása, mi legfeljebb az elképzelések modellezését végezzük.

4,
Ami a legfontosabb: Ezen a blogon a könyvek és e-könyvek felhasználásáról van szó. A magyar törvény szerint teljes könyvet még magáncélra másolni is jogsértő. Az üres hordozók után fizetett díj tehát a könyvmásolásokat, könyvletöltéseket nem legalizálja.

Magyarországon az, aki illegális forrásból letölt magának egy teljes e-könyvet, az 1999 óta egyfolytában hatályban lévő szabályozás szerint szerzői jogot sért.

Tehát a posztban írt levezetés teljesen jelentéktelen a(z e-)könyvpiac szempontjából.

(Ettől még természetesen a posztolónak szíve joga negatív véleménnyel lenni a rendszerről, csak jó, ha ő is tudja a fentieket.)

Üdv,

Tóth Péter Benjamin

Syllabux 2011.05.30. 12:33:23

@tothpb:
1) Az Artisjus által szervezett, íróknak szóló tájékoztatón (2011. 03. 29.) egyedül az internetadó hangzott el lehetséges megoldásként. Igen, azt is hozzátették, hogy nem tartják jónak, de más ötlet nem lévén, félek, hogy ez a megoldás marad.

2) Azon, hogy ha valaki csak legális tartalmat tart az adathordozón, akkor olyan „szolgáltatásért” fizetett, amit nem vett igénybe, az AB határozat sem változtat. Az AB döntését természetesen tiszteletben tartom, de nem értek vele egyet.

3) A legdemokratikusabb módon történő jogdíjfelosztás se változtat azon, hogy vannak jogtulajdonosok, akik nem kapnak pénzt az illegális letöltések után, és vannak, akik kapnak.

4) Van egy teljesen elavult szerzői jogi törvény, ami köszönőviszonyban sincs a napi gyakorlattal, és ahogy a tájékoztatón is elhangzott, az Artisjusnak legfeljebb általa is rossznak tartott ötlete van a megoldásra.

5) OFF. Egy műfordító kollégát múlt héten küldtek el az Artisjustól, mondván, hogy irodalommal nem foglalkoznak. Holott: www.artisjus.hu/egyesulet/tagsag.html#irodalmi
Gondolom, valami félreértésről lehet szó.

6) ON. A jelenlegi helyzetre keresünk megoldásokat, lehetőleg minden érintett bevonásával. A blog örömmel várja az Artisjus javaslatait.
süti beállítások módosítása